Adótanácsadás Budapest

A sikeres üzleti élet egyik legproblematikusabb tényezője a folyamatosan változó adótörvényeknek való pontos, de hatékony megfelelés. Az adótanácsadás egy teljesen független és önálló iparággá nőtte ki magát. Napjainkban a professzionális adótanácsadás igénybevétele elkerülhetetlenné vált a vállalkozások számára.

Adótanácsadó kollégáink tudásuk legjavát kínálják, hogy megbízóink az általuk végrehajtott ügyletek adókövetkezményeivel tisztában legyenek, az ügyletek a legoptimálisabb adóteherrel járjanak számukra és így figyelmüket kizárólag a saját feladataik teljesítésére összpontosíthassák. Akár társasági adóról, általános forgalmi adóról, személyi jövedelemadóról, illetve egyéb járuléknemekről legyen szó munkatársaink komplex módon áttekintik az egyes ügyleteket és valamennyi adózási és adóval kapcsolatos adminisztrációs kötelezettséget megállapítanak.

Tanácsadóinkon keresztül ügyfeleink hozzájutnak mindahhoz a szakmai tapasztalathoz, amelyet a sokéves működésünk során változatos ügyletekben elsajátítottunk. Ezen tapasztalatokat ügyfeleink sikerrel alkalmazhatják saját vállalkozásukban is adóterheik racionalizálására. Munkatársaink speciális tapasztalattal rendelkeznek a bank- és pénzügyi szektorral, ingatlanügyekkel, vállalatértékeléssel kapcsolatos kérdések megválaszolásában.

Tanácsadóink készséggel állnak ügyfeleink részére Adóhatósági revíziókkal és önrevíziókkal, hatósági állásfoglalásokkal, valamint jogorvoslati eljárásokkal kapcsolatos kérdésekben.

Legfontosabb szolgáltatásaink:

  • Társasági adóval, általános forgalmi adóval, személyi jövedelemadóval és egyéb járulék-nemekkel kapcsolatos adótanácsadás;
  • Jogszabályi megfeleléssel kapcsolatos szolgáltatások;
  • Teljes adminisztráció átvilágítása;
  • Adótanácsadás az elektronikus számlázással, elektronikus archiválással és elektronikus áfa-bevallással kapcsolatban, valamint a szükséges rendszerek biztosítása;
  • Teljes körű adóhatósági ügyintézés

 

 

 

Gyakori adózói kérdések

Tartalomjegyzék

Mikor kell benyújtani adóbevallást?

Minden magánszemély köteles személyi jövedelemadó bevallást készíteni adóévenként, akinek adott évben bevétele volt, melyet legkésőbb az adóévet követő év május 20-áig kell benyújtania az APEH számára. A belföldi illetőségű magánszemélyek adókötelezettsége az összes bevételükre kiterjed, míg a külföldi illetőségű magánszemélyek csak abban az esetben kötelezettek adóbevallást benyújtani a Magyar Köztársaság területén, ha a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó bevételük volt, vagy nemzetközi szerződés, vagy viszonyosság alapján kötelezettek rá.
(1995. évi CXVII. Tv. A személyi jövedelemadóról II. fejezet 2.§(4), Személyi adózás)

Mikor nem kell adóbevallást benyújtanunk?

  • Ha a magánszemély az adott adóévben semmilyen bevételhez nem jutott.
  • Ha szerzett jövedelmet, de az törvény alapján adómentes bevételnek minősül. Adómentes bevételek közé tartozik:
    • szociális ellátások (pl.: árvaellátás, házastársi pótlék, szociális támogatás,időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély)
    • lakással kapcsolatos támogatások
    • közcélú juttatások
    • egyes tevékenységekhez kapcsolódó adómentes bevételek
    • károk megtérülése, kockázatok kezelése
    • egyes költségtérítés jellegű bevétel
    • természetbeni juttatások (pl.: bölcsődei szolgáltatás, foglalkozás-egészségügyi ellátás, kegyeleti ellátás, szolgálati szálláson, munkásszállón történő elhelyezés)
    • adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések (pl.: munkaruházati termék)
  • Azt a bevételt, ami nem minősül jövedelemnek, így az ingó vagyontárgy, ingatlan, és a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételt sem, ha abból jövedelem nem keletkezik.
  • Ha a bevételt a magánszemély nyugdíjpénztári kedvezményezettjeként szerezte, de csak akkor ha kapott bevétel nem minősül nyugdíjszolgáltatásnak, és ha a magánszemély nyilatkozatott tett a nyugdíjpénztárnak, hogy adófizetési kötelezettsége nincs, és ha erről a nyilatkozatról az adóévet követő január 31-ig az adóhatóságot is tájékoztatja (adatszolgáltatás).
  • Ha az adóévben ingó vagyontárgyat ruház át, de annak értéke nem haladja meg a 200 ezer forintot.
  • Értékpapír-kölcsönzésből, osztalékból, árfolyamnyereségből, életjáradékból (csak osztalékra vonatkozó szabályok szerinti adókötelezettség esetén) származó jövedelem és vállalkozásból kivont jövedelem esetén, ha az ezekből összesen származó jövedelem nem haladja meg a 100 ezer forintot és ha az adót a kifizető már levonta.
  • Bármilyen egyéb különadózó jövedelmet (kivéve az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem esetét), ha a megfelelő adót a kifizető már levonta.
  • Olyan jövedelem esetén, ami nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban nem adóztatható, kivéve az adó kiszámításánál figyelembe vehető jövedelmek esetén, ezeket a bevallásban fel kell tüntetni.
  • Olyan jövedelem esetén, amit valamely külön törvény alapján nem kell bevallani.

(Személyi adózás)

Özvegyi nyugdíj és árvaellátás: ki, mikor és mennyire jogosult?

Özvegyi nyugdíjra az a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs jogosult, akinek a hozzátartozója haláláig a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idővel rendelkezett, vagy saját jogú nyugellátásban részesült.
Az elhunyt halálának időpontjától számított 1 éven keresztül ideiglenes özvegyi nyugdíj illeti meg, még hozzá annak az öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíj összegének a 60%-a, amelyet nyugdíj címén a halála időpontjában kapott volna. Kivétel az 1 éves folyósítás alól, ha az özvegy az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult másfél évesnél fiatalabb gyermeket tart el, az özvegyi nyugdíj az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig, illetőleg fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén a gyermek harmadik életéve betöltésének napjáig jár az ideiglenes özvegyi nyugdíj.
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnése után az jogosult özvegyi nyugdíjra, aki a jogszerző halálakor:

  • betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt, vagy
  • rokkant, vagy
  • házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.

Ha a fentiek közül bármelyik feltétel a jogszerző halálát követő 10 éven belül bekövetkezik, akkor attól az időponttól kezdve jogosulttá válik az özvegyi nyugdíjra.

Ha az özvegy a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte vagy rokkant, de saját jogú nyugellátásban nem részesül, az özvegyi nyugdíj 60%-a annak a nyugdíjnak, amely az elhaltat halála időpontjában öregségi vagy rokkantsági nyugdíj címén megillette volna.

Ha az özvegy egyidejűleg saját jogú nyugellátásban is részesül, vagy a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartása címén került megállapításra az özvegyi nyugdíj, akkor az özvegyi nyugdíj mértéke annak az öregségi, rokkantsági (baleseti rokkantsági stb.) nyugdíjnak a 30%-a, amely az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

A 60%-os mértékben megállapított özvegyi nyugdíj helyett 30%-os mértékű özvegyi nyugdíjat kell megállapítani attól az időponttól kezdődően, amelytől az özvegy saját jogú nyugellátásban részesül. A 30% mértékű özvegyi nyugdíj az özvegy saját jogú nyugdíjának összegére tekintet nélkül jár.
Az özvegyi nyugdíj megszűnik, ha az özvegy már nem rokkant, ha már egyik gyermeket sem illeti meg árvaellátás vagy ha az özvegy a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése előtt házasságot köt.

Tájékoztató az özvegyi nyugdíjról

Árvaellátásra az a gyermek jogosult, akinek a szülője haláláig az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg.
Az örökbe fogadott gyermek vér szerinti szülőjének halála esetén nem jár árvaellátás, kivéve, ha az örökbefogadó szülő a vér szerinti szülő házastársa.
Árvaellátásra jogosult a testvér és az unoka is, ha őt az elhunyt tartotta el saját háztartásában, és halála után a gyermek egyedül marad, nincs tartásra köteles és képes hozzátartozója.

Az árvaellátás - ha a gyermek minden jogosultsági feltételnek megfelel - akkor legkorábban a személy halála napjától kezdődően - 16. életévének betöltése napjáig jár. Ha a gyermek oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár. Ha a jogosultság megszűnése előtt a gyermek megrokkant, ennek tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti.

Az árvaellátásra való jogosultság, abban az esetben is fennmarad, ha a gyermek vagy életben maradt szülője házasságot köt, vagy örökbe fogadják.

(Ki kaphat árvaellátást?)

Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a 30%-a, ami az elhunytat halála időpontjában öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjként megillette, vagy megillette volna.

60%-os mértékű árvaellátás illeti meg azt a gyermeket, akinek mindkét szülője elhunyt, vagy akinek életben lévő szülője rokkant.

Tájékoztató az árvaellátásról

Hogyan kell értelmezni az elektronikus bevallásokkal kapcsolatban a javítás, helyesbítés és az önellenőrzés fogalmát?

Javító bevallást abban az esetben kell beküldeni, ha a beküldött ún. alapbevallással kapcsolatosan az adóhatóság a feldolgozás során hibát észlelt, s erre a hibára javító (hiánypótló) bevallás benyújtására szólítja fel az adózót. A „Javítani kívánt bevallás vonalkódja” mezőben az alapbevallás bárkódját kell feltüntetni, melynek javítására az adóhatóság értesített ki.

Helyesbítő bevallást abban az esetben kell beküldeni, ha az alapbevallás feldolgozása után adót, járulékkötelezettséget nem érintő hibát észlel. „Az adóhatóság által hibásnak minősített bevallás vonalkódja” mezőbe nem kell bárkódot írni, és az önellenőrzés jelét sem kell beírni, csak annyit kell jelezni, hogy adózói javításról (helyesbítésről) van szó.

Önrevíziós bevallást abban az esetben kell beküldeni, ha az alapbevallás feldolgozása után adót, járulékkötelezettséget érintő hibát talál, akkor önellenőrzésről beszélünk. Ebben az esetben az önellenőrzés jelét meg kell jelölni, de fontos, hogy mind a „Javítani kívánt bevallás vonalkódja” mezőt, mind az adózói javítás (helyesbítés) mezőt üresen kell hagyni.

(Önellenőrzés, helyesbítés vagy adóhatósági javítás)

Mire kell figyelni a külföldi munkavállalók biztosítási elszámolásával, bevallásával kapcsolatban?

A Magyarországon tartózkodó külföldiek biztosítási szempontból két csoportra oszthatók:

  1. Azok a külföldiek, akik alkalmazottként - munkavállalási engedéllyel - Magyarország területén dolgoznak, gazdasági társaság tagjaként vagy egyéni vállalkozóként gazdálkodnak, és az adott ország és Magyarország között szociálpolitikai egyezmény van érvényben. Ugyanúgy teljes körűen biztosítottak, mint a magyar állampolgárok.
  2. A külföldiek másik csoportját képezik a Magyarország területén nem biztosított külföldi személyek. Egyedül sürgősségi betegellátásban részesülhetnek nálunk.

Külföldi illetőségű magánszemélyek csak abban az esetben kötelezettek adóbevallást benyújtani a Magyar Köztársaság területén, ha a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó bevételük volt, vagy nemzetközi szerződés, vagy viszonyosság alapján kötelezettek rá.
(1995. évi CXVII. Tv. A személyi jövedelemadóról II. fejezet 2.§(4)

Diákok nyári munkát hányadik életévük után végezhetnek?

Munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki a 16. életévét betöltötte. Abban az esetben azonban, ha a diák általános iskola, szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésében vesz részt, a 15. életévét betöltötte – a szülők írásos beleegyezésével – az iskolai szünet ideje alatt létesíthet munkaviszonyt.
Vannak olyan tevékenységek (pl.: művészeti-,sporttevékenység), amelyeknél feltétel a tanköteles életkor betöltése, valamint a gyámhatósági engedély.
Diákmunka

Adható-e étkezési hozzájárulás, és a munkába járás költségeit meg kell-e téríteni a munkát végző diáknak?

2010. január 1-jétől havi 18 ezer forint a kedvezményes meleg étkeztetési juttatás határa, de az érték után 25 százalékos adót kell fizetni. Ha diák munkaviszonyban áll, vagy ha szakképző iskolai tanuló, vagy felsőoktatási hallgató, a kötelező szakmai gyakorlat ideje alatt, akkor 25 százalékos adóval terhelten meleg étkezési juttatás illeti meg.
A helyi utazási bérlet is kedvezményesen adózó természetbeni juttatás, tehát ugyanúgy 25 százalékos személyi jövedelemadó terheli, mint a meleg étkeztetési juttatást. A jogosultság szempontjából is ugyanazok vonatkoznak, mint az étkeztetésre.
(új előírás 1995/CXVII. Tv. 70.§ (2), 71.§ (2) bekezdésében)

Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a diák?

A diák foglalkoztatható munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (például megbízási szerződéssel), egyszerűsített foglalkoztatás keretében(amely az alkalmi munkavállalói kiskönyv helyett van), tanulói szerződéssel és együttműködési megállapodással.
Diákmunka